Már egy ideje úton voltunk az autóval. Utol kellett volna érnünk a srácokat, de semmilyen fekete autót nem láttunk, ráadásul elég kihalt helyen mentünk.
- Lányok... erre kéne mennünk? - súgtam oda a lányoknak.
- Nem tudom... - nézett ki az ablakon Bom.
- E... elnézést de... biztos, hogy jó felé megyünk? - hajoltam előre a sofőrhöz.
- Igen, persze kisasszony, nyugodjon meg, teljesen biztos! - nyugtatott a sofőr.
Visszaültem a helyemre és aggódva néztünk össze a lányokkal, de nem szóltunk semmit. Két óra autóút után megérkeztünk.
- Nos, hölgyeim, itt lennénk.
Amikor kiszálltunk egy hatalmas forgamas város kellős közepén találtuk magunkat.
- Na oké... és innen merre? - néztünk reménytelenül a sofőrre.
- Oda, abba a hatamas épületbe kell menniük. - mutatott egy valóban hatalmas épületre a sofőr. - Nekem tovább kell mennem. Viszlát. - mondta, s azzal elhajtott.
- Remek... de megverem ezért a fiúkat. - toporgott Bom. Elindultunk.
Amikor odaértünk, bementünk és a porta felé vettük az irányt.
- Jó napot. A YG Entertainment által szervezett tábori megbeszlésre jöttünk.
- Mire?
- A YG Entertainment szerevezett egy tábort, ahol több banda is lesz együtt... Ennek a megbeszélésére jöttünk.
- Sajnálom de itt semmiféle megbeszélés nem lesz... Ez itt egy hotel.
- Hogy mi? Én... én ezt nem értem. - Néztem körül. A Lányok is tanácstalanul álltak.
- Hívjuk fel a srácokat, talán ők tudnak valamit. - ajánlotta Minzy.
- Ez jó ötlet. - Vette elő a telefonját CL.
- Lányok ti hol a jó istenben vagytok? - Vette fel a telefont idegesen GD.
- Nem tudjuk... valami hotelban. Inkább ti hol vagytok.
- Tokióban. Mind a három fekete BNW itt van már és amelyikkel nektek kellett volna jönnötök abban három ismeretlen lány volt. Most itt vannak velünk és pánikba vannak esve... megmagyaráznátok?
- Mi pedig itt vagyunk valamilyen hotelban... a jó isten se tudja hol. - Rágta idegesen a körmét CL.
- Hát az nagyszerű, mivel akkor valószínüleg összekevertétek a két autót és ti abba szálltatok be, amelyikbe ennek a három lánynak kellett volna, ők meg abba, amelyikbe nektek kellett volna... Most mi a francot csináljunk?
- Kérdezd meg a lányokat hova kellett volna menniük.
- Én nem tudom, mivel nem tudnak koreaiul és angolul se. A jó isten tudja milyen nyelvet beszélnek, nem is Ázsiaiak.
- Hát az nagyszerű. Várj, mindjárt megkérdezem hol vagyunk. Addig átadom a telefont Darának. - ezzel CL a kezembe nyomta a telefont és elrohant. Két perc múlva már vissza is ért és kitépte a telefont a kezemből.
- Shikokuban vagyunk....
- Hogy hol? Hogy az istenbe keveredtetek oda? Basszus.. Hogy jutunk oda?... Várj, most leteszem, megkeresem a többieket és beszélek velük. Majd hívlak titeket! - azzal letette.
- Hát ez remek... - toporgott Bom. - Most mi legyen?
- Semmi... várunk... és elmegyünk kajálni, mert éhes vagyok. - tette el a telefont CL.
Mielőtt kimehettünk volna az épületből, pár ügynök kinézetű ember jött felénk és elállták a kijáratott.
- Hölgyeim nem értem hova mennek ilyen sietősen, jó helyen járnak. - szólalt meg az egyik.
- Micsoda?... - néztünk össze értetlenül.
- Kérem kövessenek. - taszigálni kezdtek minket a lift felé.
- Hé... állj, állj, állj! Mi folyik itt? Éhes vagyok. - Próbált CL visszafordulni.
- Majd mindent megtudnak és enni is kapnak, nyugodjanak meg. - Azzal betaszigáltak minket a liftbe és az ajtók bezárultak mögöttünk...
